ÜdvözlÖm alig megteremtett világomban

Boszorkányos világ

Föld. Európa. Budapest, 61-es villamos.
Többször összefutottam a tanárommal.
Aznap hűtőtáskával a lábánál utazott.
Láttam már így. Nekem
megvolt a slágerlista első 10 felvétele,
nagyon szép reggel volt. „Hűtőládában
a májas? – jó reggelt professzorasszony!”
„Bolondos. Két komplett emberi vese.”
Anatómia órára készültünk.

Akkor már túl voltam a csodálkozáson,
hogy az ösztönök eltűnnek a miséken,
az oltárokon. Csak az bosszantott:
ezt senki nem teszi szóvá. Érveim,
ezer évek ámításában. Sőt, néha jól esett,
ahogyan flörtnek széledt szent ügyem,
s temettek szeretet-köbméterek.

A tengereket inkább a pénz miatt jártam,
pedig ha fél tőle az ember: csoda a sok víz.
A tűznek nem tudtam megbocsátani,
elégette Anyám.

Védőszentek a tőzsdén is kellenek.
Boszorkányos világba kerültem.
Esélyem sem volt, nem ide születni.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=SKd0VII-l3A